Gondolom sokan elgondolkodtatok már azon, hogy a XXI. században élünk és a ráknak még mindig nincs ellenszere. Én is, sőt azon is, hogy mikor hallottam utoljára a hírekben olyat, hogy egy nagyon gazdag ember fiatal korában halt meg rákban.

Jó most jöhettek azzal, hogy nagyon sok híresség hal meg rákban és a hírekben is hallani róla.

De nem mindegy hány évesen:

Farrah Fawcett (Charlie szőke angyala) : 62 évesen.

Michael Crichton (A világsikerű Jurassic Park írója és elismert filmes) : 66 évesen.

Tony Maggs (Formula-1-es pilóta): 72 évesen.

Meggyőződésem, hogy nem véletlenül nagyon ritka az, hogy egy gazdag ember rákban hal meg, és az is, hogy a ráknak már van ellenszere, csak eltitkolják az egyszerű halandó előtt.

-----

Hogy miért, és hogy kinek az érdeke mind ez?

Egyrészt gondoljunk bele, mekkora mínusz lenne a kormányoknak ha a rák ellenszerét nyilvánosságra hoznák,  minden ember 20-30 évvel tovább élne, mennyivel több ideig kellene nyugdíjat fizetni, menyivel több ideig "lógnának" az állam nyakán. Az államnak az a legoptimálisabb ha egy ember csinál 2-3 gyereket, kiiskoláztatja őket, közben dolgozik mint állat, majd mikor eléri a nyugdíj korhatárt meghal.

Logikus, nem?!

Valamint ott vannak a gyógyszergyártó cégek hatalmas befolyásokkal, gondoljunk bele ha kiderülne, hogy a rák ellenszere egy egyszerű kis növény, hány száz milliárdtól esnének el, ha az emberek nem az ők méreg drága gyógyszereiket vennék. Vagy gondoljunk a föld túlnépesedésére.

Számos orvos állítja meg van a rák ellenszere sőt meg is volt mindig is, csak ezeket az embereket kinevetik, sarlatánnak és nevetséges bolondoknak állítják be.

Hallottál már a B17 vitaminról? Ha nem, akkor nemcsoda hiszen számos országban nem engedélyezett.

-----

A B17 vitamin: Dr. Kóny Judit

Az egyik legújabb vegyület a B17-vitamin, melynek gyógyhatását a mai napig heves viták övezik. Az álláspontok még orvosi berkekben sem egyeznek meg ebben a témában. Egyesek bizonyítottnak tartják a szóban forgó vegyület gyógyhatását, mások a hosszú távú eredményekre várnak. Számos neves kutató és hivatalos szerv viszont egyenesen mérgezőnek tartja.

A felfedezéstől a terápiág Ernst Theodor Krebs biokémikus fedezte fel az 50-es évek elején az új molekulát s laetrilnek vagy amigdalinnak, más néven B17-vitaminnak nevezte el. Kutatásai azzal kapcsolatban indultak, miszerint számos olyan népcsoport él a Földön, akik körében a daganatos betegség ismeretlen fogalom. A magyarázatot az általuk elfogyasztott nagy mennyiségű sárgabarackmagban vélte felfedezni.

A B17-vitamin nem más, mint egy ciánvegyület, melynek felépítésében benzaldehid, ciángyök és egy cukortartalmú rész vesz részt. A cianidtartalmú glikozidok a csonthéjasok (mandula, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szilva) magjában nagy mennyiségben fordulnak elő. 

A B17-vitamin a leírások szerint azáltal fejti ki gyógyító hatását, hogy a szervezetbe bekerülve a nem daganatos sejtek számára energiát szolgáltat (vagyis tápanyagként funkcionál), a rákos sejtekben viszont a rodanáz enzim hiánya miatt sejtpusztító hatású ciánvegyület és benzaldehid keletkezik. Az egészséges sejtekben a rodanáz (transz-szulfuráz) enzim megtalálható, amely hatástalanítja a mérgező vegyületet. 

Lehetséges gyógymód lenne?

Kis mennyiségű ciánvegyület szervezetbe való juttatásával, a rodanáz enzim működése lépést tud tartani, vagyis alacsony koncentráció esetén a cián szervezetbe kerülése nem okoz problémákat. Nagyobb mennyiség esetén viszont az enzim kapacitása kimerül, nem képes az összes ciánszármazék detoxikálására - ezzel a vegyület kifejtheti mérgező hatását. A B17-vitamin készítmények cianidtartalma a gyártók szerint az egészségügyi határérték századrésze, ám a hivatalos szervek zöme ezt nem fogadja el.

A készítmény használata számos országban nem engedélyezett, a hivatalos álláspontok leginkább a készítmények magas ciántartalmára hivatkoznak. Az Amerikai Egyesült Államokban például a laetril alkalmazását 1980-ban egyenesen törvényben tiltották meg, ami azóta is hatályos.

Korlátozzák szinte minden országban

Spanyolország be sem engedi az amigdalint határain belülre, és az Európai Unió más országaiban sem legális a kezelés. A készítmények alkalmazása Magyarországon sem része a daganatos betegségek elleni küzdelemnek. Sem az Európai Unió, sem a magyarországi Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) nem engedélyezte a készítményt gyógyszerként, vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként. A jelentős mérgezésveszély miatt használata nem elfogadott, és a hivatalos álláspont szerint nem tekinthető vitaminnak sem, és ezért a toxikus vegyületek közt tartják nyilván.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a készítmények ennek ellenére egyszerűen hozzáférhetők, számos beteg kezelőorvosuk tudtával szedi azokat. Egyesek - bár a hosszú távú hatásokat nem láthatják még - a betegek általános állapotának, étvágyának, kondíciójának javulásáról számolnak be, hasonlóan más vitaminkészítmények hatásához. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy placebóhatás is okozhat hasonlókat, főleg ha nem felejtjük el, hogy a rákos betegek állapotának javulásában a pszichés faktorok szerepe igen jelentős.

A két oldal szembenállása valószínűleg hosszú ideig megmarad, talán majd a további kutatások és fejlesztések igazolják a felfedezést - vagy a toxicitást. Addig viszont újabb témát szolgáltat az összeesküvés elméletek gyártóinak. A jótékony hatás bizonyítása igazolná a hivatalos szervek gyógyszerlobbiban való szerepét. A toxicitás igazolása viszont egy újabb profitorientált vállalkozás becsületbeli hiányosságait tárná fel.

-----

Élelmiszerek B-17 vitamin tartalma: 

Gyümölcsök magja, belseje : alma és körte mag (1-2 mg/szem), kajszibarack mag (4-5 mg/szem), meggy mag (1 mg/szem), nektarin mag (2-3 mg/szem), őszibarack mag (2-3 mg/szem), szilva mag (1-2 mg/szem), aszalt szilva (4-5 mg/szem), alma és körte gyümölcshúsa (általában 8-10 mg), barackok gyümölcshúsa (3-8 mg/db), meggy gyümölcshúsa (kb.1 mg / db), szilva gyümölcshúsa (kb 2-4 mg), feketeribizli (50-90 mg/kg), vörösáfonya (50-70 mg/kg), fekete bodza (50-90 mg/kg), málna, eper (40-50 mg/kg)

Hüvelyesek, babfélék : zöldbab (40-70 mg/ kg), sárgaborsó (100 mg/ kg), lencse (100-150 mg/kg), lima bab (70-150 mg/ kg), egyéb babfélék (80-150 mg/kg). Magvak: keserűmandula (5-7 mg/szem), mandula (2-3 mg/szem),, macadamia (4-5 mg/szem, kesudió (1-2 mg/szem), lenmag (60-70 mg/kg), szezámmag (80-90 mg/kg). Füvek és ezek préselt leve : lucerna (200-300 mg/kg), búzafű (250-300 mg/kg), lóhere (200-300 mg/kg).

Gabonafélék: zabkása (100-200 mg/kg), árpa (50-100 mg/kg), barna rizs (200-300 mg/kg), hajdinakása (200-250 mg/kg), köles (200-300 mg/kg), rozs (200-300 mg/kg, takarmánybükköny (200-300 mg/kg), teljes búzaszem (200-250 mg/kg). Egyéb: bambuszrügy (80-200 mg/kg), fukszianövény (100-200 mg/kg, cirok (100-150 mg/kg), tiszafa - csak tüskék és friss levelek! - (kb. 200mg/kg).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.