Irta: Gazda Zoltán

-- Ön jogi alapokra hivatkozva vitatja a trianoni békeszerzo~dés érvényességét. Mire alapozza ezt? -- A trianoni szerzo~dés nem szerzo~dés volt, hanem diktátum, mert nem volt tárgyalás, s a nemzetközi jogászok egyértelmu^en azt mondják, hogy ilyen alapon egy szerzo~dés semmis. Az ENSZ-nek is egyik alapelve, hogy minden olyan szerzo~dés, mely kényszer alatt születik, érvénytelen. Ezt nem lehet "visszameno~leg" alkalmazni, de mégis mérvadó minden szerzo~désnél, s ezt más államok alkalmazzák is. Például a spanyol kormány Gibraltár kérdésében. A mai napig harcol ezért a területért, mert azt mondja, hogy az utrechti szerzo~dés nem volt szerzo~dés, hanem diktátum, Spanyolországot kényszeríttették, hogy aláírja. Bár Spanyolország a történelem folyamán többször elismerte az utrechti szerzo~dést, mégis azt mondják, hogy az semmis. Kína is visszakérte elveszített területeit, a békeszerzo~dést semmisnek tekintette, s vissza is kapta. Hong Kong is ennek alapján került vissza Kínához, nemcsak azért, mert a bérleti szerzo~dés lejárt. Éppen ezért egyértelmu^, hogy a trianoni békediktátum is, mely tárgyalás nélkül, s az önrendelkezési jog ellen született, semmis. Sem az Egyesült Államok nem írta alá, sem a Szovjetunió nem ismerte el. -- Van arra esély, hogy újra napirendre tu^zzék és felülvizsgálják ezt a döntést? Elso~sorban a bu^nös nagyhatalmakra gondolok, akik ezt ránk kényszeríttették. -- A politikában nincs lelkiismeret. A nagyhatalmak nem fognak semmit tenni, mert ha valaki bu^nt követett el, azt nem fogja egykönnyen elismerni vagy jóvátenni. Most más a helyzet. El van ismerve a törvény által is szavatolt önrendelkezési jog. Magyarország ilyen értelemben világhíru^, mert az önrendelkezési jog, az autonómia fogalma itt született meg, 1224-ben, két évvel az Aranybulla után. Az önrendelkezési jog 1966 óta azt jelenti, hogy minden nép megválaszthatja politikai státusát, azt, hogy milyen politikai körülmények között akar élni, s rendelkezni tud politikai és jogi életkörülményei fölött. Ezt a jogi alapot, mint kötelezo~ jogrendszert, minden nemzetközi jogász elismeri, még a románok is, mint Aurelian Cristescu, aki erro~l könyveket is írt New Yorkban. Tehát attól függetlenül, hogy milyen szerzo~dés született, minden nép megválaszthatja a státusát. Ausztria egyik tartományában volt egy népszavazás, melyben arról kellett döntenie a lakosságnak, hogy Svájchoz akarnak-e csatlakozni. Az eredményt csak azért nem ültették gyakorlatba, mert a svájciak azt visszautasították. Ha Ausztria Olaszországhoz akar csatlakozni, vagy a tiroli tartomány önálló akar lenni, ez mind lehetséges. Tehát nem az a kérdés, hogy semmisnek kell-e tekinteni a trianoni békediktátumot, hanem az, hogy a magyarság ma mit akar. Mit várhatunk az EU-tól? -- Erdélybo~l úgy érezzük, a világhatalmak nem fogékonyak az erdélyi magyarság gondjai iránt. Elvileg lett volna-e esély arra, hogy az EU az autonómia biztosításától tegye függo~vé Románia csatlakozását? -- Elvben igen, de gyakorlatban nem. Ehhez egy olyan magyar kormány kellett volna, amelyik megvétózza Románia csatlakozását, ha az erdélyi és a székelyföldi magyarság nem kap autonómiát. De gyakorlatilag egyetlen nyugati kormánynak sem érdeke, hogy autonómia legyen Erdélyben. Ezt csak a magyar kormány teheti meg, mert o~t viszont érinti. Sajnos, az eddigi magyar kormányok sok más, egyszeru^bb lépést sem tettek meg. Például meg tudták volna akadályozni Románia felvételét az Európa Tanácsba, ennek ellenére feltételek nélkül támogatták. Ráadásul az RMDSZ folyamatosan azt hajtogatja, hogy szükséges az EU-s csatlakozás, minden feltétel nélkül. Kaptam egy levelet Brüsszelbo~l, Baroso megbízásából (José Manuel Durao Baroso volt portugál kormányfo~, az Európai Bizottság elnöke -- a szerk.), melyben rámkérdez, hogy miért feszegetjük a magyar ügyet, amikor az RMDSZ kormányon van, van magyar egyetem, a Sapientia, s magyarul lehet beszélni Erdélyben. Tehát nem szabad bízni az EU-ban, hogy onnan nyomás lesz Románia felé. Ha az erdélyi magyarság önrendelkezési jogot akar kivívni, akkor azt csak innen lehet megtenni. -- Hogyan látja, túl "békés" az itteni magyarság? Radikálisabb utat kellene választani? -- Én csak azt tudom, miként gondolkoztak és cselekedtek mások, hogyan volt például Dél-Tirolban. A nép akaratát láttatni és hallatni kell, ami az erdélyi magyarság esetében eddig nem sikerült. A klasszikus önrendelkezési jog érvényesítése volt például Németország egyesítése. Ott minden hétfo~n egymillió ember ment az utcára, s azt mondták, hogy mi vagyunk a nép. Ha egymillió ember azt mondja, hogy mi ezt akarjuk, akkor ez a klasszikus önrendelkezési jog érvényesítése. Ezt a világ egyetlen diplomáciája nem tudja megakadályozni. Hasonló példa a kivi, Ukrajnából. Ott a kormányt döntötték meg. A nemzetközi jog érzékeny a markáns akarat-kinyilvánításra. Ha ezt egy nép el tudja érni, akkor azt nem lehet az asztalról lesöpörni. Akkor tárgyalni kell. Egy népnek ki kell mondania, ha akar valamit. Az asztalra kell tenni a programot, a követeléseket, mert helyette senki sem fogja megtenni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.